Niedługo na polskim rynku pojawi się nowa antologia młodych poetów węgierskich (żaden z nich nie przekroczył czterdziestego roku życia), stworzona przez redakcję kwartalnika Akcent, poświęconego literaturze pięknej, sztukom plastycznym i naukom humanistycznym. Więcej o tej pozycji dowiedzieć się można z wywiadu, jaki portal MNO przeprowadził z Bogusławem Wróblewskim:
Új magyar költészeti antológia jelenik meg májusban Lengyelországban. Az Akcent folyóirat által kiadandó gyűjtemény a harminc-negyven éves magyar költőgeneráció verseiből válogat László Noémitől Jónás Tamáson át Szentmártoni Jánosig és Szálinger Balázsig. A kötet szerkesztője, Boguslaw Wróblewski szerint a magyar költők idősebb generációja jól ismert Lengyelországban, a fiatalok viszont kevésbé: az ő műveik kerültek az antológiába. A szerkesztőt leginkább a családról szóló versek fogták meg.
Nem csak az Akcent, több más lengyel folyóirat is jó kapcsolatokat ápol a magyar irodalommal. A Literatura na Swiecie című világirodalmi folyóirat az elmúlt tizenöt évben tíznél is több magyar antológiával rukkolt elő. A legutóbbi ilyen két hónapja jelent meg, ebben például Kemény István, Térey János, Oravecz Imre, Takács Zsuzsa és Csehy Zoltán művei és interjúk szerepeltek.
Az új, májusban megjelenő antológiát az Akcent folyóirat adja ki, ők ezúttal a harminc-negyven éves magyar költőgeneráció verseiből válogattak László Noémitől Jónás Tamáson át Szentmártoni Jánosig és Szálinger Balázsig. – A magyar irodalommal való kapcsolatunk kezdete még 1986-ra datálható, amikor először jelentettünk meg különszámot Magyarok a magyarokról címmel. Mindenképpen meghatározza a kezdeteket a magyar költő-polonista és történész Kovács Istvánnal ápolt barátságunk. Számos magyar szerző – Csoóri Sándor, Kiss Gy. Csaba és mások – vett részt például az Akcent Kultúrák és nemzetek határvidékén című különszámainak összeállításában is – mondja Boguslaw Wróblewski. A lublini Marie Curie-Sklodowska Egyetem irodalomtörténésze 1980-ban alapította meg Lublinban a negyedéves folyóiratot, amelynek azóta is főszerkesztője. Az Akcent jelentetett már meg magyar számot erdélyi költőkkel is.
.
.
– Az elmúlt évtizedben sokat jelentett számunkra az együttműködés a budapesti Magyar Napló folyóirattal. Külön öröm, hogy az antológia előkészítése során kiváló partnerre leltünk a Varsói Magyar Kulturális Intézetben – tette hozzá a főszerkesztő. Szerinte a lengyel és a magyar líra, valamint a méltatlanul alulértékelt ukrán költészet a legérdekesebbek közé tartozik most Európában. Az idősebb magyar költőgenerációk művészete Lengyelországban is egészen jól ismert, az elmúlt években több magyar költészeti válogatás is megjelent. Az Akcent viszont olyan szerzőket akart bemutatni, akik még szinte ismeretlenek Lengyelországban. Közös bennük az is, hogy az antológia ötletének megszületésekor egyik szerző sem töltötte még be a 40. életévét.
– A válogatásban szereplő tizenkét alkotó tizenkét különféle világlátást és esztétikát képvisel. Sokan reflektálnak a történelem és a nemzedéki örökség kérdéseire – például Falusi Márton és Nagy Gábor –, mások a világ mélyen érzéki átéléséből szűrik le következtetéseiket, mint Szentmártoni János, László Noémi vagy Zsille Gábor. Iancu Laura, Lackfi János, Szálinger Balázs ember és Isten hittel és kétkedéssel teli kapcsolatának kérdését feszegetik, Jónás Tamás műveiben megrendítő egzisztenciális keserűséggel találkozunk. – Személy szerint különösen nagy hatással voltak rám Lackfi Jánosnak, Szentmártoni Jánosnak és Nagy Gábornak azok a művei, amelyek a családi életről, mint értékről beszélnek. Ezt ilyen erővel és hangsúllyal biztosan nem találjuk meg a lengyel költészetben – véli Boguslaw Wróblewski.